Meddig tudsz megélni állás nélkül?

Egy korábbi bejegyzésben arról írtam, hogy mitől függ az elhelyezkedésed gyorsasága. Azt azonban csak te tudod valamennyire megtippelni – a kérdésekre adott válaszaid függvényében – hogy mennyi idő múlva lesz megint állásod. Fontos kérdés, mert valamiből addig is élned kell. Ne ess abba a hibába, hogy túl sötéten látod a helyzeted, vagy épp ellenkezőleg, túlságosan optimistán. Egyik sem szerencsés. Hogy ne érjen kellemetlen meglepetés, tervezésnél a legrosszabb esettel számolj, a megvalósításnál viszont törekedj a legjobb eredményre.

Jelenleg (2012 elején) Magyarországon az átlagos elhelyezkedési idő másfél év. Induljunk ki ebből! Jó esetben, ha hosszabb munkaviszony áll mögötted, akkor kaptál valamennyi végkielégítést. Az emberek egy része megtakarítással is rendelkezik. Az összes rendelkezésedre álló tartalékod összegét oszd el az átlagos havi kiadásoddal, és megtudod, hogy hány hónapig érezheted magadat biztonságban. Ha ez az idő több mint másfél év, akkor megnyugodhatsz. Ha viszont kevesebb, akkor nem. Ez esetben számolj tovább az alábbiak szerint!

Regisztrált álláskeresőként (legfeljebb) három (3) havi járadékra számíthatsz. Ha van valamilyen (bármilyen) alkalmi bevételed, az nagyon jól jöhet, mert kicsit kitolja a tartalékaid felélésének idejét. És talán a legfontosabb: nézd meg, hogy tudod-e csökkenteni a kiadásaidat. Az a tapasztalatom, hogy mindenki képes a korábbinál valamivel alacsonyabb színvonalon élni különösebb megrázkódtatás nélkül. Nem nagy öröm, de a szükség nagy úr. Ha majd jobb idők jönnek, lehet megint többet költeni. Most azonban fontoljuk meg a forintok helyét. Őszintén javaslom ezt még azoknak is, akik jobb anyagi helyzetben vannak. Ha elveszítetted az állásod, akkor ne akarj a korábbival azonos színvonalon élni. Lehetséges, hogy te ügyesebb vagy az átlagnál, de ne gondold, hogy veled nem történhet meg az, ami másokkal megtörtént. (Sok évvel ezelőtt a TV-ben láttam olyan embereket, akik a vakációjuk után külföldön rekedtek, mert az utazási irodájuk nem tudta hazahozni őket. Elég távoli és valószerűtlen volt az egész, hogy azt higgyem, ilyesmi csak mással történhet meg. Valamivel később Görögországban nyaraltunk és az akkor egyébként piacvezetőnek számító utazási iroda „jóvoltából” két nappal tovább maradtunk a tervezettnél, mert hihetetlen,  de igaz: egyszerűen kint felejtettek bennünket Stavrosban…)  

A legrosszabb esetre való tudatos felkészülés nem pesszimizmus, hanem nagyon is bölcs dolog. Természetesen a célunk nem az lesz, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokból minél tovább kihúzzuk, hanem az, hogy minél többet megtakarítsunk. Például: ha 10 hónapra elegendő tartalékunk van, célunk lehet, hogy ennek fele, harmada, stb. akkor is rendelkezésünkre álljon amikor már elhelyezkedünk.
Véleményem szerint gazdasági helyzettől függetlenül, soha nem lenne szabad tartalékok nélkül maradnunk, és tartalékainknak meg kellene haladni az átlagos elhelyezkedési időre szükséges kiadásokat (a magunk és eltartottaink kiadásait). Tudom, hogy nem ez a mai magyar valóság, de attól még így van.

Neked vannak tartalékaid? Mi a túlélési stratégiád?