B terv az álláskeresésben

Mindennapi életünk során valamennyien alkalmazunk alternatív megoldásokat. Ezek feladata, hogy az eredeti elképzelés helyére lépve általában nem tökéletes, de azért elég jó eredményt adjanak. Ilyen alternatív megoldás amikor pl. hasábburgonya helyett rizs köretet készítünk ebédre, mert elfelejtettünk krumplit venni a közértben. Vagy amikor villamossal megyünk valahová, mert éppen nem jár a metró, stb.

Ennél persze jóval komolyabb esetekkel is találkozunk, amiket érdemes már előre elterveznünk, de legalábbis átgondolnunk. „Mit fogok csinálni, ha nem vesznek fel az egyetemre?” „Mi van, ha a pénzünk nem lesz elég, hogy a preferált környéken olyan lakást vegyünk amilyet szeretnénk?” „Mihez kezdek akkor, ha az álláskeresésem nem az elképzelések szerint alakul?” Ilyen és ehhez hasonló esetekre való a „B terv” – egy alternatív megoldás, amit már jó előre kigondoltunk.  

Normális esetben van egy kialakult elképzelésünk arról, hogy milyen állásban szeretnénk dolgozni, mekkora a fizetési igényünk, mennyi időt szánunk az elhelyezkedésre, stb. Amíg ezekre az alapvető kérdésekre nem tudjuk a választ, addig nincs értelme B tervről beszélni. Amikor viszont már világos, hogy mit akarunk, érdemes átgondolni azt is, mit teszünk ha a dolgok a vártnál rosszabbul alakulnak. Tegyél fel magadnak az alábbiakhoz hasonló kérdéseket, és keress rájuk elfogadható megoldást!

Mit csinálok, ha

-          a szakmámban nem találok állást?

-          abban a pozícióban nem tudok elhelyezkedni, amiben szeretnék?

-          a környékemen nem találok megfelelő munkát?

-          az álláskeresésem elhúzódik?

-          mindenhol kevesebb fizetést ajánlanak mint amennyit korábban kerestem?

-          krízishelyzetbe kerülök (pl. baleset, betegség, stb.)?

Ha az elsődleges tervünk ésszerű időn belül nem hozza meg az elvárt eredményt, változtatnunk kell. Ha ugyanis nem változtatunk, az eredmény sem változik. Eredménytelenségünknek számos oka lehet. Elképzelhető például, hogy rossz módszereket választottunk, híján vagyunk a szükséges képességeknek, vagy túlzóak az elvárásaink. Akárhogy is van, a változtatás legtöbbször kompromisszumot jelent. Belevágok az átképzésbe amit eddig halogattam, felkeresek egy karrier tanácsadót ha eddig nem tettem, megvizsgálom a kevésbé vonzó álláslehetőségeket is, beszélek az ismerőseimmel, ha eddig csak a hirdetéseket böngésztem, és így tovább... Elsődleges terveink között gyakran szerepelnek magasztos eszmék és az ideálishoz közeli elképzelések (önmegvalósítás, álommunka, magas fizetés, stb.) A B terv sokszor közelebb áll a realitáshoz. Nem tartalmaz túlzó igényeket, sőt meglehet, hogy csupán a túlélésre törekszik. 

Egy-egy kényszerű módosítás az eredeti elképzeléshez képest még nem jelent feltétlenül vészhelyzetet. Fontos azonban, hogy előre meghatározzuk azt a pontot vagy pontokat, amikor az alternatív tervünknek életbe kell lépnie. Máskülönben előfordulhat, hogy még mindig álmokat kergetünk, miközben már régen a túlélésen kellene munkálkodnunk. Az aktiválási pontot már akkor határozzuk meg, amikor a helyzetünk még normálisnak mondható, mert krízishelyzetben az objektív értékítéletünk jelentősen romolhat. Alaposan gondoljuk át, hogy mi legyen ez a pont, és fogadjuk meg, hogy ennek bekövetkeztekor mindenképpen cselekedni fogunk. (Nem kezdünk el gondolkodni azon, hogy tényleg elég rossz-e már a helyzet az aktiválásra, mert ezt már megtettük amikor még nyugodt körülmények között megtehettük, és akkor tiszta fejjel ezt a pontot jelöltük meg a cselekvésre.) Az aktiválási pont legyen egyértelmű. Például: „B tervem akkor lép életbe, ha xx.yy.zz időpontig nem tudok elhelyezkedni és a tartalékaim xxxxx Ft alá csökkennek.” 

A jól átgondolt és időben életbe léptetet B terv segíthet elkerülni a „katasztrófát” vagyis egy olyan helyzetet, amiből nem leszünk képesek felállni. Céljainkat talán át kell ütemeznünk, de nem kell őket végleg feladnunk. Legyen tehát B tervünk de jegyezzük meg, hogy a legnagyszerűbb tervünk is csak annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle.